4. rész - Az ismeretlen szám

-Szia Demi! -köszönt a telefonba egy ismerős ismeretlen hang.
-Ööö... Ne haragudj, de kivel beszélek?
-Na, ne viccelj már! -nevetett. -Tegnap éjjel? Ha? Leesett?
-Nem, nemigazán, elárulnád már, hogy kivel beszélek? -kezdtem ideges lenni.
-Karácson Tamás.
-Tessék? -nagyon ismerős volt a neve is, de a biztonság kedvéért rákérdeztem.
-Ka-rá-cson-Ta-más. -tagolta. -Na jó, akkor úgy mondom, hogy Fluor Tomi. -nevetett továbbra is.
-Igen, akkor tudom már hogy ki vagy. -mosolyogtam. -de honnan ismersz?
-Tegnap.Öltöző. Khmm...
-Mii? Tessék? -szóltam hozzá vegyesen. Amit úgy kell érteni, hogy egyszerre volt bennem kíváncsiság, düh, idegesség, szomorúság és tudatlanság.
-Jó, akkor elmesélem, de nehogy megharagudj! Oké? Megígéred? - vette át komolyabbra a szót.
-Oké.-mondtam idegesen.
Röviden, tömören elmesélte, hogy mi történt. Csókolózni? Úristen! Úgy viselkedtem mint egy ribanc!
-És a telefonszám? Meg a nevem?
-Ja, hát azt te írtad rá a kezemre! -nevetett.
-Jaaj, mekkora ribanc vagyok, sajnálom. -váltottam szomorúra.
-Ne, te ne haragudj! Én kezdtem ki veled! Mondd csak, milyen időközönként jársz fel Pestre?
-Hát... Kb. hetente, mert?
-Ezt nem hagyhatjuk annyiban, mindenképpen meg kéne beszélnünk!
-Szerintem is. Ma szombat van ugye?
-Aha!
-Jó, mert akkor pont holnap megyek fel.
-Óóó... A délutánom nekem úgy is szabad. Egy találkozó?
-Okés!
-Megbízok benned, úgyhogy mentsd el a számom és SOHA, SEMMILYEN körülmények között NE add ki SENKINEK se! Oké? -hangsúlyozta.
-Rendben.
Majd megbeszéltük hogy mikor-hol találkozunk, és leraktuk a telefont. Ekkor jutott eszembe: ÉS A CSAJOK?
Gyorsan felkaptam az iPhone-omat és már tárcsáztam is Ramit, mert hármójuk közül ő vele a legjobb a kapcsolatom. De nem vette fel.
Utána Dorkát, és ő sem.
Lori se.
Ójaj!
Akkor következett az a rész, amikor beültem a sarokba, magamhoz húztam a térdem és görcsölt a hasam.
Este hét óra, és semmi. Kezdtem már nagyon ideges lenni. Enni se ettem semmit se egész nap. Inni is csak azt a narancslevet ittam, amit tegnap hagytam a szobámban. És még anyáékkal is meg kell beszélni a történteket. A barátnőim utálnak... FOREVER ALONE!