2011. december 29., csütörtök

8.rész - A jó hírek.

Csörgött az iPhone-om. Tomika.
Örültem, hogy végre felhívott.
-Szia!
-Csáá, Demi! Ne haragudj hogy zavarlak, de kérdezni szeretnék valamit.
-Jaajj, semmi, bármikor! -mosolyogtam.- Mondjad csak!
-Holnap nincs kedved feljönni Budapestre? Tarthatnánk egy sétálós napot. -nevetett.
-Oké, mikor menjek?
-Holnap!
-Oké... -elkapott a nevetőgörcs. -de úgy értem hogy hány órakor.
-Mikor szeretnéd?
-Mikor jó neked?
-Hát akkor megyek 1-re.
-Oké! Akkor abban a pizzázóban tali?
-Rendben, akkor majd találkozunk. Szia!
-Helló!
Jól esett, hogy megint találkozunk.
Pár perc múlva újra csörög a telefon. Számot írt ki.
-Halo, tessék, Szűcs Demetria!
-Jónapot, Temesvári Csilla vagyok. Zavarhatom Önt egy percre?
-Persze, tessék parancsolni.
-Örömmel értesítjük, hogy felvettük Önt!
-Ójajj, köszönöm! -vigyorogtam. -mikor kezdhetek?
-Holnap reggel 10-re már bent kéne lennie.
-Rendben, ott leszek, visszhall!
Nagyon örültem, hiszen már van állásom. Igaz, csak hostess vagyok a Westend egyik ruhaboltjában, de jobb mint a semmi!
-Anyaaaa! Apaaaaa! Felvetteeeeek! -kiáltottam le.
-Tényleg? -kérdeztek vissza.
-Igeen!!
-Jó, akkor felhívom az albérletes ürgét, hogy bérled a lakást.
-Okés!
Alig várom már, hogy elmondjam Tominak, hogy Pestre költözök!
15 perc múlva anya feljött a szobámba.
-Csillagom, azt mondta a házvezető, hogy holnap reggel fél hétre menj ide. -és a kezembe nyomott egy cetlit, amin egy cím és egy telefonszám volt. -Mi majd 8-ra megyünk fel, és visszük a cuccodat, ami nem fér be az autódba.
-Jójó!
Este gépeztem még egy kicsit, majd lefeküdtem. Holnap háromnegyed ötkor fel kell kelnem. Te jó ég!
Csörgött az óra: 4:45
Gyorsan kipattantam az ágyból, összeszedtem magam, meg azokat a cuccokat, amiket nem raktam el este. Gyors puszi mindenkinek, majd útnak indultam.
Fél hétre bőven ott voltam. Egy idős, 65-70 év körüli bácsi állt az ajtónál. De nagyon kedves volt. Odaadta a kulcsokat, majd mindenféle jókívánságokat mondott.
Beértem a lakásomba. Nagyon szép volt.
A nappalit és a hálószobát egy kis folyosó választotta el, a folyosó oldalán pedig a wc volt. A nappali és a konyha nagyjából egy helyen. Fa parketta. Egyből ledőltem a kanapéra. (mert az is volt ám!) Mint egy szálloda! A bútorok ragyogtak, passzoltak a falhoz, az ágyon ágynemű, szépen megcsinálva. TV is volt alapból. Plazma. Nagyon hard volt ez az egész. Ezért egy 30-assal többet is fizettem a bácsinak.
Úgy döntöttem, hogy Tomikának személyesen fogok szólni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése